2013. május 27., hétfő

Mindenkinek D-vitamint

 


D-vitamin: van új a nap alatt

A D-vitamin hiány Magyarországon komoly népbetegségnek számít. A lakosság 2/3-a télen a szükséges D-vitamin mennyiségnek alig 2-4%-ához jut hozzá, így tavaszra komoly vitaminhiányos állapot alakul ki a szervezetükben. Ez a vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik szerepet, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív- és érrendszer működésére is hatással van.




Miért fontos a megfelelő D-vitamin ellátottság?           


A D-vitamin a csontanyagcsere fontos szabályozójaként vált ismertté, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy számos szerepe van az egészség fenntartásában; jótékony hatása nemcsak csontritkulásban, hanem szív- és érrendszeri betegségekben, daganatok ellen, cukorbetegség és reumás gyulladások terén, sklerózis multiplexben is kifejezett. Ezért a csökkent D-vitamin szint ismerete és pótlása sok betegségben hasznos.

Annak ellenére, hogy elviekben napi 15-20 perc napon való tartózkodás elegendő D-vitamin raktáraink feltöltéséhez, mégis a magyar lakosság kb. felének még nyáron is az optimálisnál alacsonyabb a  D-vitamin szintje, melyet saját méréseink is alátámasztanak. Javasolható, hogy az egészséges életmód szerves részeként D-vitamin ellátottságunkat igyekezzünk optimális szinten tartani, melyhez elengedhetetlen koncentrációjának rendszeres ellenőrzése (elegendő 3 havonta). Ez pedig egy egyszerű mintavétellel felmérhető.
            

Mi a D-vitamin?

Az A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) közé tartozik. Legfontosabb funkciója a kalciumháztartás egyensúlyának biztosítása. A bőrben termelődik napfény hatására (ez jelenti a fő forrást), de kis mennyiségben élelmiszerekkel is bevihető. A legújabb irodalomban D-vitamin helyett inkább D-hormonról írnak, mivel szerteágazó, hormonszerű hatást fejt ki a test szinte minden szövetében. Súlyos máj- és vesebetegségben nem termelődik elegendő.
A D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol) a D-vitamin szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható formái.
 

Hogyan jut a szervezet elegendő D-vitaminhoz

  • D2-vitamin: növények termelik; forrásai bizonyos zöldségek, élesztők, gombák. A vegetáriánus étrend gazdag D2-vitaminban.
  • D3-vitamin: bőrben, napfény (UV sugárzás) hatására képződik; legfontosabb forrásai a halolaj, halak (lazac, makréla), tojássárgája, D-vitaminnal dúsított tejtermékek, máj.    

A D-vitamin legfontosabb biológiai hatásai

  • Segíti az étkezés során bevitt kalcium és foszfát felszívódását a belekből.
  • A normális kalcium- és foszfát-anyagcserét a csontokból történő felszabaduláson keresztül is szabályozza.
  • Gátolja a parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) elválasztását; D-vitamin hiány esetén a mellékpajzsmirigy  túlműködése alakulhat ki.
  • Hatására a vesékben a kalcium kiválasztása csökken, a foszfáté növekszik.

Mindezen hatások végeredményben megemelik a vér kalciumszintjét.

Betegek osztályozása D-vitamin szintjük alapján

A D-vitamin tápláltsági állapot legjobb mutatója a vérből történő D-vitamin koncentráció meghatározás. Bár az optimális szint vitatéma, általánosságban a következő csoportosítás adható meg :
Osztályozásng/mlnmol/L
Súlyos D-vitamin hiány< 5< 12.5
Mérsékelt D-vitamin hiány5 – 1012,5 - 25
Enyhe D-vitamin hiány10 – 2425 - 60
Megfelelő D-vitamin szint24 – 8060 - 200
D-vitamin toxicitás> 200> 500


A D-vitamin mérgezés előfordulása extrém ritka. Jóval gyakoribb a fejlett világban és napjaink közegészségügyi témája a D-vitamin hiánya; jellemzően a téli hónapokban, idősebb korban, valamint huzamosabb ideig zárt helyen tartozkodók körében fordul elő.

A D-vitamin szerepe a szervezetben

  • Idős emberek csontritkulása esetén a csonttörések száma jelentősen csökkenthető D-vitamin terápiával. D-vitamin kezeléskor a csont ásványianyag-tartalma nem nő számottevően, a törések száma mégis 30–70%-kal kevesebb. Ez a tény részben a D-vitamin kezeléssel járó izomerő-fokozódásnak tulajdonítható, részben pedig a csont minőségében bekövetkező változásoknak.
  • Vérképző szövetekben gátolja a sejtburjánzást és elősegíti a sejtérést. Emiatt a  D-vitamin gyógyszerként szerepelhet a leukémiák és más rosszindulatú csontvelői kórképek kezelésében.
  • A D-vitamin szerepet játszhat az ischaemiás szívbetegség (mely a szívizom elégtelen vérellátásából ered) kivédésében. D-vitamin hiányban  hozzávetőleg 20–30%-kal gyakoribbak a szív- és érrendszeri események.
  • Hasnyálmirigyben az inzulin termelődését és kiválasztását serkenti.
  • Számos daganatfélében gátolja a sejtek szaporodását és segíti a keletkező sejtek differenciálódását (érését). Csökkenti a daganat terjedését és áttétek képződését.
  • Immunrendszert érintő hatások: vírus-, baktérium és tumorellenes; serkenti a védekezést, mérsékli a gyulladást.

Milyen következményei lehetnek a D-vitamin hiánynak?

  •      mozgásszervi: törések, gyakoribbá váló elesések, izomfájdalom, -gyengeség.
  •     szív- és érrendszer: magas vérnyomás, infarktus, szívelégtelenség.
  •     hormonális rendszer: metabolikus szindróma, cukorbetegség.
  •     idegrendszer: Alzheimer-kór, skizofrénia, depresszió.
  •     immunrendszer: gyakrabban megjelenő, súlyosabb lefolyású fertőzések.
  •     vérképző rendszer: vérszegénység, leukémiák gyakoribb kialakulása.
  •     bőr: hajhullás, pikkelysömör.
  •     daganatok kialakulása.

A D-vitamin hiány kezelése

  • Napfény: Magyarországon csak a nyári hónapokban éri szervezetünket a D-vitamin képződéséhez   elegendő mennyiségű napfény; az ebből származó vitaminraktárak a tavaszi hónapokra teljesen kimerülnek. Ezért októbertől márciusig javasolt mindenki számára a D-vitamin pótlás.
  • Élelmiszerek: bizonyos növények, halak, tejtermékek stb.
  • Testmozgás: tornagyakorlatok során D-vitamin szabadul fel a zsírraktárakból, megemelve a vér D-vitamin koncentrációját.
  • Gyógyszeres vitaminpótlás.
Annak ellenére, hogy elviekben napi 15-20 perc napon való tartózkodás elegendő D-vitamin raktáraink feltöltéséhez, mégis a magyar lakosság kb. fele D-vitamin hiányos, melyet saját nyári méréseink is alátámasztanak. Javasolható, hogy az egészséges életmód szerves részeként D-vitamin ellátottságunkat igyekezzünk optimális szinten tartani, melyhez elengedhetetlen koncentrációjának rendszeres ellenőrzése (elegendő 3 havonta). Ez pedig egy egyszerű mintavétellel felmérhető.
Forrás: www.centrumlab.hu

Miért fontos a CA és MG szint?

Nem használható a D-vitamin magas vér- illetve vizelet-kálciumszint esetén. Ennek első jelei lehetnek: étvágytalanság, hányinger, szokatlan fáradékonyság, székrekedés, kóros szomjúság, csecsemők elégtelen fejlődése, kálcium tartalmú vesekövek képződése. Magnéziumtartalmú gyógyszerek (pl. savlekötők) a D-3 kezelés alatt nem szedhetők, mert fennáll  a magas magnézium vérszint kialakulásának veszélye.


D-vitamin ORVOSI hanganyag: 

A D-vitaminról szóló ORVOSI HANGANYAGOT hallgasd meg >> IDE << kattintva a JOBB felső sarokban található a lejátszási ikonra kattintva !!!!




Miben van D-vitamin?


Az alábbi termékek:

 >>Vitamin D-3 1000 IU<<
>>Bone strength take care csonterősítő<<
>>Wholemega komplex halolajkapszula<<
>>Protein 100 shake<<
 




2013. május 9., csütörtök

Mire Jó a brokkoli?



 A brokkoli igazi multivitamin és multi-ásványianyag bomba.



A brokkoli igazi multivitamin és multi-ásványianyag bomba: jelentős mennyiségű A-, C-, E- és B-vitamint tartalmaz, a benne lévő kalcium pedig erősíti a csontozatot. Sok benne a magnézium és a kálium, béta-karotin tartalmánál fogva pedig jótékonyan hat a szemre, a bőrre és az idegrendszerre is. Nyomelemek közül nagyobb mennyiségben a vérképzésben szerepet játszó vas, és a fertőzések ellen ható szelén található meg benne.





A tudósok úgy tartják, hogy az anyag, ami a brokkoli szívre és érrendszerre gyakorolt jótékony hatását eredményezi, a sulforaphane.


Az olyan zöldségekről, mint amilyen a brokkoli, a kelbimbó vagy a káposzta, már korábban is észrevették, hogy csökkentik a szívrohamok kockázatát. A cukorbetegek esetében megnő a szív- és érrendszeri, valamint más egészségügyi problémák kockázata is, mint például a veseproblémáké. 

A sulforaphane viszont aktiválja az nrf2 elnevezésű proteint, ami képes megvédeni a nyirok- és vérereket, és csökkenteni a savszintet a testben. Paul Thornalley professzor szerint: "Kutatási eredményeink arra engednek következtetni, hogy az olyan anyagok, mint a brokkoliban található sulforaphane, segítséget nyújthat a cukorbetegeknél kialakuló érrendszeri problémák megelőzésében.
Még azt is hozzáfűzte, hogy fontos lenne a jövőben nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy minél több brokkoli, kelbimbó és káposzta legyen a cukorbetegek étlapján. "Hisszük, hogy jót fog tenni nekik."


Dr. Robert O. Young a következőket írta:


"A brokkoliban található sulforaphane egy nagyon erős savlekötő, illetve lúgosító anyag, ami védi a vért, a vérereket és számos más, létfenntartó szervet. A brokkoli az egyik leghatásosabb öregedést gátló zöldség!"


A brokkoliban található sulforaphane egy nagyon hatékony antioxidáns tápanyag. Védi a sejtjeinket a szabad gyökök károsító hatásaival szemben. Az antioxidánsok ellensúlyozzák az úgynevezett szabad gyökök egészségünket károsító hatását. Anyagcserénk folyamatosan termel szabad gyököket, illetve ezeket a szennyezett levegőben lévő részecskék útján is belélegezzük. A szabad gyökök erősen oxidálnak, ettől károsodnak a sejtjeink. A szabad gyökök ezért megbetegítenek, öregítenek, ezt szervezetünk különböző antioxidáns eljárásokkal igyekszik ellensúlyozni.

Sulforaphane a brokkolin kívül a karfiolban és a káposztában - és más káposztafélékben - is található, de legnagyobb mennyiségben a friss brokkoliban fordul elő. Az lenne a legideálisabb, ha mindenki friss zöldség formájában jutna hozzá ehhez a fontos antioxidáns tápanyaghoz. De ha ezt nem tudja megtenni, nagyszerű megoldást jelent a brokkoli kivonat kapszula.

 

Ismerjük meg! 


A brokkoli (Brassica oleracea) vagy spárgakel a keresztesvirágúak családjába tartozik, neve is mutatja, hogy káposztafélével (Brassicaceae) van dolgunk. A brokkoli név olasz eredetű, jelentése káposztabimbó. Mintegy harminc fajtája ismert.

A tavasszal vetett zöldségnövény élénk, haragoszöld hajtásain fejlődnek ki a virágrózsák. Vannak világos, sőt fehéres változatai is. Attól függően, hogy milyen tenyészidejű fajtáról van szó, 40-100 nap alatt jelenik meg a virágrózsa. A virágzatban lazán álló virágok külön-külön száron helyezkednek el. A karfiolhoz hasonlóan a brokkolinak is a virágát fogyasztjuk, és a virágokat tartó szárakat. Kevesebben tudják, hogy a virágzatot körülzáró levelek közül a zsenge, belső levelek is felhasználhatók étkezési célokra. A fogyasztásra alkalmas virágzat 250-700 g-ot tesz ki. A virágrózsákat bimbós állapotban 10-15 cm-es szárral szedik le. Főhajtása a legfinomabb, az ennek kivágása után hajtott oldalhajtás valamivel kisebb élvezeti értéket nyújt.

Nálunk még kevésbé ismert, de a világon esztétikus zöld színe és egyéb kedvező tulajdonságai miatt, például, hogy egy tőről a virágrózsa többször is szüretelhető, már megelőzte a karfiolt, mind a termőterületet, mind a felhasználást tekintve. Hidegtűrőbb, mint a többi káposztaféle vagy a kelbimbó. Szezonja őszre és a tél elejére esik.

h i r d e t é s


Miért jó?


A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. 100 g főtt brokkoli 20-30 kcal, illetve 90-120 kJ energiát hordoz. Zsírtartalma mindössze 0,2 g, emészthető szénhidrátja 2 g, fehérjéje 2-3 g, és 3-4 g növényi rostot tartalmaz, a nyers zöldség ezen értékeknél valamivel többet.

Ásványi anyagai közül említésre máltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a karotin. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban.

Kutatások bizonyítják, hogy a brokkolinak a többi káposztafélével együtt jelentős szerepe van a rákos megbetegedések kialakulását megakadályozó étrendben. A kemopreventív anyagok képesek megelőzni, megállítani, illetve akár visszafordítani a daganatok kialakulását. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget. Ezen kívül a szervezet méregtelenítésében fontos enzimek működését is támogatja, s ezáltal hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok, továbbá lassítja az öregedést.

Eddig a végbél-, hólyag, a prosztatarák, egyes - főként női - daganatok és az áttétképződés megelőzésében játszott szerepét vizsgálták. A férfiaknak jó szívvel tanácsolható, hogy hetente legalább egyszer egyenek karfiolt vagy brokkolit. A nőknek nem kevésbé! A brokkoliban található, ún. indolok közül az indol-3-karbinollal végeztek kísérleteket, s kiderült, hogy inaktivál egy tumornövekedést serkentő ösztrogénszármazékot, a 4-hidroxi-ösztront. Így különösen az ösztrogénfüggő emlő- és egyéb daganatok esetében játszhat szerepet a rákmegelőzésben. A brokkoli anyagai az áttétképződés esélyét is csökkentették.

A brokkoliban bőségesen található kampferol a petefészekrák kialakulását gátolja.
A brokkoli szulforafanja a gyomorfekély kialakulásának főbűnösét, a Helicobacter pylorit is segít visszaszorítani. Gastritis ellen napi 100 g brokkolit volna érdemes felírni.
Alighanem, számtalan jótékony egészségügyi hatás bújik még meg a növényben, melyek felkutatása pusztán idő és pénz kérdése. Még a végén gyógyzöldséggé válik!



Mire jó még a brokkoli?



A brokkoliban található sulforaphane nem csak a rák megelőzésében segít:

  • regenerálja a leégett bőrt
  • csökkenti a sejtkárosító molekulák számát
  • védi a szívet
  • védi a magzatot a rendellenes fejlődéstől
  • aktivizálja az immunrendszert
  • erősíti a csontot
  • védi a szemet
  • a gyomorfekély elleni küzdelem élharcosa
  • méregtelenít 
  • Indol-3 carbinol hatóanyagot tartalmaz.


A brokkoli kapszulás kiszerelésben megtalálható a >>BROCCILIVE PLUS<< termékben.